Hírek és események

 

Adóváltozások 2019

Alanyi adómentesség értékhatárának megemelése

Az alanyi adómentesség értékhatára 2019-ben 12 millió forintra nő. Az alanyi adómentesség 2019. naptári évre abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege

♦ sem a 2018. naptári évben ténylegesen,

♦ sem a 2019. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 12 millió forintot.

A 2019-es adóévben történő áttérés esetében figyelmen kívül hagyható az a szabály, hogy amennyiben az alanyi adómentesség korábban az értékhatár átlépése miatt megszűnt, úgy az áttérés a megszűnést követő 2 naptári évben nem lehetséges.

Abban az esetben is alkalmazható az alanyi adómentesség 2019-ben, amennyiben az adózó 2018-ban a 8 milliós értékhatárt átlépte, de a 12 millió forintot nem.

Egyszerűsítés a gépjármű bérleti díjának levonásánál

A gépjármű bérletének általános forgalmi adója az általános szabályok szerint levonható, de az általános forgalmi adó alanyának dokumentálnia kell az üzleti és magáncélú használatot. 2019-től az általános forgalmi adó 50 százaléka lenne levonható. A törvény továbbra is lehetővé tesz az általános szabályok alkalmazását, tehát ha az adózó nyilvántartást vezet az üzleti célú és magáncélú használatról, úgy továbbra is alkalmazhatja a nyilvántartás alapján megállapítható arányt (abban az esetben is, ha ez kedvezőbb, mint az 50 százalékos arány).

Az új szabály a 2018. december 31-ét követő elszámolási időszakra vonatkozó számla esetében alkalmazható, amennyiben a teljesítési időpont is 2019-re esik (a levonási jog 2018. december 31-ét követően keletkezik).

Lakóingatlan 5 százalékos adókulcsának kivezetéséhez kapcsolódó átmeneti szabály

A törvényjavaslat alapján 2020. január1-jét követően is alkalmazható az 5 százalékos adókulcs, amennyiben az alábbi feltételek 2019. december 31-én együttesen fennállnak:

♦ a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének céljából az ehhez szükséges okiratot (különösen az adásvételi szerződést) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották,

♦ az adott lakóingatlan legalább szerkezetkész állapotúnak minősül. A lakóingatlan abban az esetben minősül szerkezetkésznek, amennyiben külső határoló szerkezetei (falazattal, födém- és tetőszerkezettel, nyílászáróval, a kivitelezési dokumentációtól függően kéménnyel, erkéllyel, külső lépcsőszerkezettel együtt) elkészültek,

♦ a szerkezetkész állapot fennállásának teljesüléséről a lakóingatlan értékesítője az állami adóhatóság részére az e célra rendszeresített nyomtatványon nyilatkozatot tesz.

Egycélú utalvány ingyenes átadásának adókötelezettsége

Az egycélú utalvány ingyenes átruházása adóköteles (kivéve, ha a kibocsátó ruházza át ingyenesen), amennyiben a beszerzéséhez levonható adó kapcsolódott. Az adó alapja ez esetben az utalvány adó nélküli beszerzési ára.

Munkaerő-kölcsönzés fordított adózásának kivezetéséhez kapcsolódó szabály

A munkaerő-kölcsönzés 2021. január 1-jével történő kivezetése kapcsán előírja, hogy a fordított adózás az építőipari munkaerő-kölcsönzés esetén továbbra is alkalmazandó valamennyi építési-szerelési munka esetén.

Egyablakos rendszer és a számlakibocsátás

A 2019. január 1-jétől hatályba lépő szabályok értelmében, amennyiben egy adóalany a letelepedésétől eltérő tagállamban felmerülő adókötelezettségét az egyablakos rendszer alkalmazásával teljesíti, akkor a számlázásra nem a teljesítési hely szerinti tagállam, hanem annak a tagállamnak a szabályai az irányadók, ahol az adóalany az egyablakos rendszerbe regisztrált.

A szüneteltető 25 év alatti nappali tagozatos KATA-s járuléka

A Katv. már korábban kivette a főállású kisadózók köréből azokat a kisadózókat – és lehetővé tette ezáltal a havi 50 ezer forint helyett 25 ezer forintos kötelezettség teljesítését –, akik belföldön vagy valamely EGT-tagállamban, illetve Svájcban folytatnak nappali tagozaton közép-, vagy felsőoktatási rendszerben tanulmányokat (vagy akár más államban folytatnak ilyen tanulmányokat).

Arról azonban nem rendelkezett a törvény, hogy ezt a szabályt érinti-e az az esetkör, amikor a hallgató, a tanuló az említett tanulmányait szünetelteti. 2019. január 1-jétől a Katv. kimondja, hogy a 25. életéve betöltéséig az említett feltételek szerinti tanulmányokat folytató személy akkor sem minősül főállású kisadózónak, ha a tanulmányait szünetelteti [Katv. 2. § (8) bekezdés i) alpont].

Csoportos adóalanyiság 2019-től

Csoportos adóalanyiságot először 2019-re lehet választani, amennyiben az engedélykérés január 1-je és január 15-e között megtörtént, és azt az adóhatóság engedélyezi. Egy adózó egyidejűleg csak egy csoport tagja lehet.

Az adócsoport nevében az adóbevallást az adócsoport képviselője teljesíti. A csoport adóalapja az egyedi, nem negatív adóalapok összege. Minden tag külön meghatározza az adóalapját, és erről az adóhatóságnak nyilatkozik. A nyilatkozat tartalmazza az adólevezetést is.

A pozitív adóalapok összegeként meghatározott adóalapot csökkenteni lehet a csoport által elhatárolt veszteségekkel. A veszteséges csoporttagok egyedileg meghatározott negatív adóalapjai összeadódnak, ez lesz a csoport elhatárolható vesztesége. A felhasznált veszteség nem haladhatja meg sem a csoport adóalapjának, sem az egyedi adóalapoknak az 50 százalékát.

A csoportos adóalanyiság legnagyobb előnye, hogy az adócsoport fennállásának ideje alatt a csoporttagok közötti ügyletekre nem kell alkalmazni a transzferár-szabályokat és a dokumentációs kötelezettséget sem, kivéve, ha az ügylet a csoporttagságot megelőzően jött létre.

A csoport az adókedvezmények szempontjából ugyan egy adóalanynak minősül, de az adókedvezmény feltételeit egy csoporttagnak kell teljesíteni, és a korlátokat is erre a csoporttagra alkalmazzák. A fizetett adót, illetve az esetleges adójóváírást a csoporttagok között az adóalapok arányában osztják szét. Ha egy csoporttag a belépést megelőzően vált adókedvezmény jogosultjává, akkor a kedvezményt csoporttagként is gyakorolhatja, ha a feltételeknek egyébként megfelel.

Ha egy csoporttag jogutódlással megszűnik, a jogutód automatikusan csoporttagként alakul meg. Ha a csoporttag a csoportból kilép, vagy a csoport év közben megszűnik, akkor a megszűnés napjával új adóév kezdődik. A megszűnés napjával az adóelőleget is meg kell osztani.