Hírek és események

 

Minimálbér 2015

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén

2015. január 1-jétől

havibér alkalmazása esetén 105 000 forint,
hetibér alkalmazása esetén 24 160 forint,
napibér alkalmazása esetén 4830 forint,
órabér alkalmazása esetén 604 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén

2015. január 1-jétől

havibér alkalmazása esetén 122 000 forint,
hetibér alkalmazása esetén 28 080 forint,
napibér alkalmazása esetén 5620 forint,
órabér alkalmazása esetén 702 forint.

 

Házasságkötés adókedvezménye, kétgyermekes családok kedvezménye

A családokat érintő változás, hogy a házasságkötést adókedvezménnyel ösztönzik 2015-től. A kedvezmény mértéke két éven át, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultságig együttesen havi 5 ezer forint, feltéve, hogy a pár legalább egyik tagja első házasságát köti.

(A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultági hónaponként 31 250 forint. Ez 16 %-os adókulccsal számítva: 5 000 Ft adócsökkenést jelent havonta)

Megjelenik a kétgyermekes családok kedvezményének fokozatos emelése, amely 2016-tól lép majd életbe. Esetükben ettől az időponttól kezdve évente 2500 forinttal nő a havonta és gyermekenként érvényesíthető családi kedvezmény mértéke, így 2019-re megduplázódik, 10 ezerről 20 ezer forintra nő a gyermekenkénti kedvezmény.

 

Kisgyermekes szülők foglalkoztatása

 

2015-ben a munkahelyvédelmi akció keretében részmunkaidőben is a maximális mértékű adókedvezmény jár a kisgyermekes szülők foglalkoztatása után - bruttó 100 ezer forintos összeghatárig - első 2 évben nem kell 27 % szociális hozzájárulási adót fizetni a munkabér 100 ezer Ft-os részéig, 3. évben 14.5 % a szociális hozzájárulási adó mértéke 100 ezer Ft-ig.

 

 

Cafeteria 2015

Cafeteria rendszere 2015-ben úgy alakul, hogy 200 ezer forintig lényegében változatlan formában, elemekkel és adóterheléssel - azaz 35,7 százalékos közteherrel - lehet nyújtani, 200 ezer és 450 ezer forint közötti béren kívüli juttatást pedig SZÉP-kártyán lehet a ma ismert adóteher mellett adni. 450 ezer forint felett több mint 51 százalékos lesz az adóteher.

 

Élelmiszerlánc felügyeleti díj

2015-ben sávos, 0 és 6 százalék közötti mértékű az élelmiszerlánc-felügyeleti díj. A napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletekre kirótt díj mértékét az e tevékenységükből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi nettó árbevétel alapján számolják ki. 500 millió forintos nettó árbevételig nem kell fizetni. A legmagasabb, 6 százalékos a 300 milliárd forintot meghaladó árbevétel fölött lesz a teher.

 

 

EKÁER 2015-től

Bevezetik a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrző rendszerét, amelynek célja az áruk valós útjának nyomon követése, valamint az, hogy Magyarországon ne lehessen forgalomba hozni olyan árut, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz. Ha nem teljesítik a közúti fuvarozással járó tevékenység bejelentési kötelezettségét, a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, az állami adóhatóság pedig mulasztási bírságot szabhat ki.

 

Áfa bevallási szabályok 2015

Szigorodnak az áfabevallási szabályok is, így havi áfabevallási kötelezettsége lesz az újonnan alakult vállalkozásoknak, valamint 50 M Ft-os árbevételi szint mellett nem lehetnek éves áfa bevallók a cégek.

1 millió forintra csökkentik a tételes áfaadat-szolgáltatás összeghatárát.

 

Veszteség elhatárolás 2015

Változik a veszteségelhatárolás: a 2014-es veszteséget még 2025-ig le lehet írni, de a 2015 után keletkezett hiány csak öt éven át csökkenti az adófizetési kötelezettséget. A kortlátlan leírás lehetősége megszűnik az egyéni vállalkozók esetén is.

 

Kapcsolt vállalkozások fogalmának módosítása 2015

Kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek azok is, amelyekben az ügyvezetés egyezősége miatt van befolyás (nem csak a tulajdonost kell vizsgálni).

 

Társasági adóváltozások 2015

A társasági adóban 2015-től új jogintézményt vezetnek be:

Az adózók adóelőleg-kötelezettségük 50 százalékának, illetve feltöltési- vagy éves adófizetési kötelezettségük kedvezményezett célra történő felajánlásáról rendelkezhetnek összesen az adóévre fizetendő adó 80 százalékáig.

Kedvezményezett célnak a filmalkotások, előadó-művészeti szervezetek, valamint a látvány-csapatsportok támogatása minősül.

Sporttámogatás esetén a felajánlott összeg 12,5 százaléka kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül, amelyért cserébe az adózó szponzorációra jogosult, továbbá a felajánlott összeg 1 százaléka hatósági díjként az ellenőrző szervezetet illeti meg.

Az ily módon felajánlott összeg alapján az adózók adójóváírásra jogosultak. Az adójóváírás mértéke az adóelőlegből és az adóelőleg-kiegészítésből felajánlott - sporttámogatás esetén a kiegészítő támogatással és az 1 százalékos hatósági díjjal csökkentett - összeg, de legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékának a 7,5 százaléka. Amennyiben az adózó éves adóbevallásában rendelkezik a felajánlásról, az adójóváírás mértéke a fizetendő adóból felajánlott - sporttámogatás esetén a kiegészítő támogatással és az 1 százalékos hatósági díjjal csökkentett - összeg, de legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékának a 2,5 százaléka.

Ezt a lehetőséget azonban nem lehet együttesen alkalmazni a filmalkotás, az előadó-művészeti szervezetek és a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményével. Rendelkezni első alkalommal a 2015. évi adókötelezettségről lehet.

Társaságiadó-alap kedvezményt lehet igénybe venni a felsőoktatási intézmények támogatási megállapodása alapján történő támogatása esetén is. A támogató az alapítóval vagy fenntartóval kötött felsőoktatási támogatási megállapodás keretében legalább öt évig támogatja a felsőoktatási intézményt ingyenes juttatás formájában, és a támogatás adóévében a megállapodás alapján kifizetett összeg 50 százalékáig csökkentheti a társasági adó alapját, legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig.

 

Időszakos elszámolású ügyletek 2015/2016

Az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját határozza meg főszabály szerinti teljesítésként olyan esetekben, amikor a felek időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodtak meg, vagy az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg.

Amennyiben a fizetés esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik, úgy a teljesítés és az adófizetési kötelezettség keletkezése ezen esedékességhez igazodik, de legkésőbb az időszak végétől számított 30. napon beáll, amennyiben a felek által megállapított fizetés határidő ennél későbbi időpontra esne.

Az időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó új szabályozás fokozatos bevezetése érdekében a 2016. január 1-jétől hatályba lépő új rendelkezések 2015. július 1-jétől alkalmazandóak a könyvviteli-, könyvvizsgálati- és adótanácsadási szolgáltatások tekintetében.